q Várostörténet - Gyál
.

.

Városunk története

Gyál a fővárostól délkeletre, az M0-ás autóút és az M5-ös autópálya csomópontjában terül el. A város területe a régészeti emlékek tanúsága szerint már a legkorábbi időktől lakott volt, míg első írásos említése 1323-ból származik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul-ként. Harminc évvel később a budai német patríciusok vezetője, Werner bíró 80 ezüst márkáért adta el Gyalan Pest megyei birtokot Pousa fiai, Pós, András és Tamás pesti polgároknak. A terület több emberöltőn keresztül volt birtokviták tárgya, a Rákóczi szabadságharc bukása után került aztán a Károlyi grófok tulajdonába.

A XIX. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

Károlyi major 1930-40-es évek
Határszemlén a Kocó kútnál Károlyi család és az intéző 1930-40-es évek

A századforduló idején alig pár száz lakosú község a XX. század eleji parcellázások nyomán nőtt többezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, és a dr. Dőri Ferenc-féle és a Jálics Kálmán-féle birtokból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből “egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal.”

Lakosok és előljárók az első iskola előtt, Némediszőlő, 1942.november 7.

Az uradalmi cselédség mellett ebben az időben jelentek meg a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, a strandfürdők (ekkor kettő is volt a településen), a hangulatos vendéglők, a kulturális- és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Szórólap az 1940-es évekből

Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezése után, 1944. december 27-én nyilvánították önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

Az egykori posta épülete
Utcarészlet az 1950-es évekből

Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezése után, 1944. december 27-én nyilvánították önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

Rákóczi Iskola az ’50-es évekből
Tanácsháza az 1950-es évekből

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások széles körét kínálva.

Kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű és csatornamű vállalat működik. Megnyílt a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és a városban működő önkéntes polgárőr egyesület, a FEGY biztosítja. Gyál fejlődésének jelentős állomása volt, amikor 1997. július elsején városi rangot kapott. Ezzel a nagyobb közösség is elismerte az itt élők munkáját, szorgalmát, pátriája iránti szeretetét. Az önkormányzat mai vezetésének a polgárok által is megerősített programja olyan város kialakítását tűzte ki célul, amely a városi élet komfortja mellett teljes értékű vidéki életre nyújt lehetőséget.

A 2013-as év új fordulatot hozott a város életébe: Pápai Mihály polgármestersége alatt kiépült a település Városközpontja, mellyel Gyál január 1. óta a Gyáli Járás székhelyévé vált. A Gyáli Járási Hivatal és a Gyáli Polgármesteri Hivatal egy új, a 21. század igényeihez igazodó épületben került elhelyezésre, ahol az ügyfelek is kényelmesen intézhetik hivatalos ügyeit.

Gyáli Polgármesteri Hivatal épülete

2014-től kezdetét vette az óvodafelújítások korszaka a gyermek- és családbarát település  kialakítása jegyében. Elsőként a Gyáli Bóbita Bölcsőde, majd a Gyáli Liliom Óvoda, ezt követően pedig a Gyáli Tátika Óvoda újult meg. 2015-ben a MÁV Zrt-vel való többéves tárgyalások eredményeként augusztus 20-án átadták a város egyik kapujának számító felújított Gyál-felső vasútállomást, mely igényes, fűtött váróteremmel várja az utazóközönséget. Az átadás kapcsán a városba érkezett Krauss is, a kiállított műemlék mozdony, valamint megnyílt az állandó Várostörténeti Kiállítás. Szintén 2015-ben városunk birtokba vehette a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő közel 10,5 ha területű Peremvárosi Horgásztó és Pihenőparkot, mely Budapest határában,az M5-ös autópálya mentén reggel 6-tól este 19 óráig várja a pihenni vágyó családokat, óvodai és iskolai, munkahelyi közösségeket, baráti társaságokat. A horgásztó és területe alkalmas szabadtéri rendezvények helyszíneként is.

Peremvárosi Horgásztó és Pihenőpark