Gyál számára kiemelten fontos a határon túli magyarság ügyének felkarolása, a jó kapcsolat ápolása. Ennek megfelelően 2013-ban vetődött fel először az igény, hogy Gyál alakítson ki testvértelepülési kapcsolatot egy erdélyi településsel. Az elhatározás tehát megszületett, és annak végrehajtását Erős József alpolgármester kezdeményezte. Gyál és Kibéd kapcsolata 2014-ben kezdődött. Nagy József Elek, Gyál önkormányzati képviselőjének köszönhetően került kapcsolatba Gyál Város Önkormányzata a „vöröshagyma természetes hazájával”, Kibéddel. 2015-ben Pápai Mihály polgármester és Dósa Sándor, Kibéd község polgármestere aláírásukkal hivatalossá tették a két település között fennálló baráti kapcsolatot, testvértelepülési megállapodás keretében. A kapcsolat azóta is virágzik. Számos gyáli delegáció ellátogatott Kibédre, – többek között a Gyál Városi Fúvószenekar – valamint kibédiek vettek részt gyáli látogatásokon. A kibédi gyerekek több alkalommal táborozhattak a révfülöpi táborban. Több alkalommal lépett fel a közösségi házban a híres Maros Művészegyüttes. A VI. Gyál Böllérversenyen képviseltette magát kibéd csapata, ahol sikerült a fődíjat megnyernie a székelyföldi település csapatának.
„Kibéd és Gyál baráti és kölcsönösségi alapokon nyugvó jövőbeli partneri együttműködését az önkormányzatok, intézmények szakmai tapasztalatcseréjén túl főként az emberek, különösen a fiatalok és családok közötti kapcsolatokban, a civil szerveződések kulturális, sport, szociális és az élet számos más területén megnyilvánuló együttműködéseinek erősítésében, elmélyítésében teljesítik ki, melyet a rendelkezésükre álló eszközeikkel lehetőségeik szerint elősegítenek.” – áll az okiratban.
Kibédről:
Kibéd a Kis-Küküllő jobb partján, 370 méterrel a tengerszint felett, az erdélyi medence keleti részén, Erdély szívében található. A vöröshagyma termesztés hazája. Hosszúsága 2,5 km, szélessége 700 m (1999-es statisztikák szerint).
Orbán Balázs így jellemzi: „Kibéd a Marosszék legnagyobb és legszebb faluja, mely az Uron és Tabika patakok Küküllőbe ömlésénél fekszik”, és megállapítja (1860-ban), hogy Kibéd határa 6553 holdat tesz ki, melyből 1807 hold a szántó, 849 hold kaszáló, a többi erdő, legelő és terméketlen föld.
Keleten a Síklódi hegyek dombjai strázsálnak (1025 m), északkeleten a Bekecs. (1079 m) míg a völgyben folydogáló Kis-Küküllő végigkíséri a települést. A térség földrajzi jellegzetességei határozzák meg Kibéd községet , melyek az idők folyamán nagymértékben befolyásolták és könnyítették a település fejlődését.
Tekintve, hogy a völgy északkelet és délnyugat irányba nyúlik összekötve ily módon a Szovátai és Erdőszentgyörgyi-medencéket, a település egyféle „ medencecsatorna” jelleget nyert.
Ennek tulajdonítható, hogy Kibéden vezet át az Erdőszentgyörgyöt Szovátával, majd Parajddal és Székelyudvarhellyel összekötő A13-as nemzeti út. Ugyanez az út vezet a másik irányban Balavásárra, ahol találkozik az E15-ös európai úttal, amely északnyugat irányban Marosvásárhellyel, délre pedig Segesvárral köti össze. A településen áthalad a Kis-Küküllő mente legfontosabb vasútvonala is, amely könnyű elérhetőséget biztosít a Parajdra, Dicsőbe, valamint Balázsfalvára igyekvőnek.
Még több információ: www.kibed.ro
