A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország – Horvátország nélküli – területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az I. Világháborút lezáró békefolyamat legellentmondásosabb területi döntése családokat, falvakat, városokat, régiókat választott ketté, a döntés követő nacionalizmus pedig a következő évtizedekben számos egyéni és kollektív jogfosztáshoz vezetett.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A 2010. évi XLV. törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ezen a napon Kárpát medence szerte megemlékezések keretében hajtunk fejet.

Gyál is méltó módon emlékezett meg a nemzeti összetartozás napján 2023. június 4-én, vasárnap 15 órakor. A Városközpontban lévő Székelykapunál rendezett megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Nagy József Elek alpolgármester, közreműködött Lukács Sándor színművész, Barvich Iván tárogatóművész, Sillo Réka népdalénekes, valamint a Gyáli Arany Néptáncegyüttes.

Az esemény koszorúzással zárult.

A Gyáli Erdélyi Székely Kör a Nemzeti Összetartozás Napján, este 20 óra 23 perckor meggyújtotta az összetartozás lángját a városközpontban található Trianoni emlékműnél.

Az eseményen részt vett Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, Pápai Mihály Gyál város polgármestere és Nagy József Elek alpolgármester is.

Az összefogás ereje egyben tartja a diaszpórában és az anyaországban élő magyarságot.