Mit tehetünk a koronavírus-szorongás csökkentéséért?

Pár hét alatt egy vírus beköltözött az életünkbe. Először csak távoli fenyegetésnek tűnt, majd egyre közelebb jött hozzánk mind fizikailag, mind érzelmileg. Mostanra mindennapi létezésünket fenyegeti és ez a szabad szemmel nem látható kór számos új kihívás elé állítja a társadalmat. A járvány és következményei szembesítenek bennünket saját sebezhetőségünkkel, halandóságunkkal. Egyszerre izolál és elszakít szeretteinktől, miközben a járvány legyőzéséhez társadalmi összefogásra, kooperációra van szükség. Ezzel az ambivalens érzéssel sokan nem tudunk mit kezdeni. Nehezen tudjuk meghúzni a határainkat mind fizikailag, mind érzelmileg. Mivel nem látjuk a folyamat végét, tervezni sem tudunk. Ez újabb szorongások forrása.

Át kell tehát gondolnunk, hogyan tudjuk csökkenteni koronavírus-szorongásunkat és fenntartani testi-lelki egészségünket. Gyakorló pszichológusként a következő praktikus, hétköznapi tanácsokat szeretném javasolni:

1. Öngondoskodás: ne adjuk fel eddigi hobbijainkat, kedvteléseinket amennyire lehetséges. A sport, a kézi munka vagy a kertészkedés e nehéz időben is örömforrás lehet számunkra.
2. Relaxáció és társai: őrizzük meg mentális egészségünket! Végezzünk légzőgyakorlatokat, jógát. Relaxáljunk egyedül vagy családtagjainkkal. Ez izoláltan is végezhető és az interneten sok segítséget kapunk hozzá.
3. Szociális kapcsolataink szinten tartása: a modern technika lehetőséget ad a kommunikáció számtalan formájára. Ha fizikai valójában nem is, de online módon jelen maradhatunk szeretteink életében.
4. Információk gyűjtése, szerzése, de mértékkel és megbízható forrásból! Válasszunk egy tv-csatornát vagy egy újságot, amelynek a híreit követjük és ne adjuk át magunkat a negatív információdömpingnek!
5. Negatív gondolatok átkeretezése: akik a járvány előtt is depresszióval, pánikbetegséggel vagy szomatizációs gondolatokkal küzdöttek, hajlamosabbak most a negatív gondolataik felerősítésére. Javaslom, hogy ők írjanak gondolatnaplót, amiben a szorongásos fantáziákat pozitív történetekre írják át és próbálnak erőt meríteni eddigi sikeres megküzdésükből.
6. Hit, remény, spirituális aspektusok: bízzunk saját belső erőnkben, de emellett hitünknek megfelelően magasabb erőkhöz is fohászkodhatunk. Olvassunk pozitív gyógyulási történeteket és koncentráljuk belső gyógyítóerőnket.
7. Mindenből pozitívat! Hallgassunk vidám zenéket, nézzünk jó filmeket, strukturáljuk az otthoni időt hasznos, értelmes és szórakoztató tevékenységekre is. Maradjunk humorunknál az egész napi otthoni tanulás vagy munka után is.

Összegezve: próbáljuk minél jobban megőrizni régi életünk darabjait a megváltozott keretek között. A fizikai kontaktust váltsuk át online kapcsolódássá, gyakoroljuk régen elfeledett hobbijainkat, legyünk otthon aktívak, tornázzunk, kertészkedjünk. És ha mindezek után mégis betegnek érezzük magunkat, akkor a médiában gyakran hallható protokoll szerint járjunk el! A legnagyobb szorongást az okozza, ha nem tudjuk, mi a valóság. Forduljunk szakemberhez, akár orvosi diagnózisunkban vagyunk bizonytalanok, akár lelkitámaszra vágyunk.

A Gyáli Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai és jómagam nevében a következő tanácsokat adnám a Kedves Szülőknek:

• a gyermekeknek csak annyi infót adjunk, ami feltétlenül szükséges és azt is elmagyarázva, átszűrve
• alakítsunk ki szigorú napirendet: tanulás – pihenés – sport és minőségi együtt töltött idő, szigorú keretek között
• a vírussal való aktív megküzdésen legyen a hangsúly: mit tudunk tenni azért, hogy ne betegedjünk meg
• járjunk elő jó példával: tanítsunk új, praktikus magatartásformákat, relaxáljunk és sportoljunk együtt
• gyermekeinket is biztassuk a kortársaikkal való kapcsolatok ápolására, fenntartására, mindezt online módon

Ebben a nehéz időszakban egyformán fontos fizikai és mentális egészségünk megőrzése. Ezt azonban csak aktívan és átgondoltan tudjuk megvalósítani, így kontrollálva a nehezen kontrollálhatót.

Tábit Sarolta klinikai szakpszichológus tagintézmény-igazgató