A megfelelő tüzelőberendezés, és égéstermék elvezető! Ne ússzunk füstben!
A légszennyező anyagok kibocsátása szempontjából a lakossági eredetű szennyezés áll az élen, melynek jelentős része az elavult vagy szabálytalanul üzemeltetett lakossági tüzelőberendezések, illetőleg a helytelenül megválasztott tüzelőanyagok felhasználása következtében kerül a levegőbe.
Ezzel a cselekedettel a légszennyezésen kívül az alábbi két eseményt idézhetik elő:
- szén-monoxid mérgezést
A szén-monoxid tökéletlen égés során jön létre. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei – rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság – könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel.
Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:
Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása. – Üzembe helyezés előtt mindig SZAKEMBER nézze át!
A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított. – A régi fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe, azonban az új, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége.
Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés – Saját biztonságunk érdekében a gázfogyasztó-berendezéseket évente javasolt szakemberrel felülvizsgáltatni, mely a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.
A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt a keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése!
Hogyan előzheti meg a szén-monoxid kialakulását?
A nyílt lánggal égő tüzelő-, fűtő-,
vízmelegítő és főzőeszközök telepítését bízzuk szakemberre!
A nyílt lánggal égő berendezések a szoba levegőjét használják az égés során. Biztosítsuk ezen berendezések levegő-utánpótlását!
Évente tisztíttassuk ki és vizsgáltassuk felül a nyílt lánggal működő eszközöket!
Egyeztessünk időben a kéményseprőkkel, hogy el tudják végezni az időszakos ellenőrzést!
Az ajtók, ablakok cseréjénél ügyeljünk rá, hogy legyen résszellőző az újonnan beépített, jól záródó nyílászárókon!
Az elszívó és a nyílt lánggal égő berendezés együttes működése is hozzájárulhat a szén-monoxid kialakulásához. Ezeket soha ne működtessük együtt!
Az esetek fele a fürdőszobában történik, mert azok légtere általában kicsi, így a vízmelegítő gyorsan elhasználja az égéshez a szoba levegőjét. A szellőzőrácsot soha ne takarjuk le, vagy szüntessük meg!
Érdemes megbízható forrásból szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.
- kéménytüzet
Kéménytűz két okból következhet be: ha a korom gyullad meg, vagy ha a szuroklerakódás kap lángra.
Előbbi esetben a kéményben lerakódott por és a kicsapódott szilárd égéstermék gyullad meg. Szurokégésről akkor beszélünk, ha a porkorom és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad.
Hogyan kerülhetjük el a kéménytűz kialakulását?
A kéményseprő által megállapított kéményhibákat mihamarabb, lehetőleg a fűtési szezont megelőzően, szakemberrel javíttassák ki! Életveszélyes hiba feltárása esetén semmiképpen ne használják a tüzelő-, fűtőberendezést és a kéményt a hiba teljes elhárításáig és az új használatbavételi engedélyek beszerzéséig!
A kéménytüzek nagy része a helytelen tűzrakás és nem megfelelő tüzelőanyag használatára vezethető vissza.
Az okok között a második a kémény építőanyagainak elöregedése, az égéstermék-elvezető nem megfelelő műszaki állapota.
Mit tehet Ön? Gondolja meg kétszer is, mit tesz a tűzre! Ne kerüljön az égéstérbe rongy, gumi, műanyag, színes vagy fényes reklámújság, festett, lakkozott fa vagy bútorlap, mert ezek elégetésekor több korom rakódik le a kéményben, tönkre teszik a tüzelőberendezést. Az elszurkosodott korom begyulladását közvetlenül kiválthatja, ha hirtelen elégő tüzelőanyagot – fenyőfatűlevél, gyaluforgács, dióhéj stb. – használunk. Az izzó parazsat tartalmazó tűztérbe tilos nagy mennyiségű tűzifát betenni, mert nem lehet az ehhez szükséges mennyiségű levegőt biztosítani, ami elégtelen égéshez, rosszabb esetben robbanásveszélyhez vezethet. A tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így saját otthonunk levegőjét is megmérgezzük.
Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot lehetőleg lehűtött állapotában ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat, pl.: száraz aljnövényzet.
A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.
A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.
Kéményseprő ügyfélszolgálat 1818 szám, 9.1-es menü
forrás: https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/tajekoztatok/kornyved
https://www.katasztrofavedelem.hu/388/katasztrofatipusok-teli-veszelyek-a-futesi-eszkozok-biztonsagos-hasznalatanak-szabalyai
https://katasztrofavedelem.hu/329/a-szen-monoxid-mergezes-megelozheto
