2018. 09. 5.

Az ivartalanítás fontossága – Smiatek Anikó írása

Facebookon
Twitteren
E-mailben

Bevezetésként, íme egy megtörtént eset egyesületünk naplójából: „Késő este volt, egy hölgy sírva telefonált, hogy idősebb kutyusa mintha tüzelne, de mégis máshogy viselkedik, mint szokott. Ma már étvágya sincs, nem kel fel a helyéről és mintha minden más lenne, mint eddig, haldoklik. Imádja őt, elvinné orvoshoz, de sajnos nincs autója, és sajnos fedezni se tudná az orvosi költséget, csak nézi tehetetlenül, hogy kedvence szenved. Reggel nyitás ellőtt bevittük a kutyust az állatorvoshoz, ahol azonnal a műtőbe tolták, a diagnózis: gennyes méhgyulladás…”

A gennyes méhgyulladás, általában idős szuka kutyusoknál alakul ki, akik nincsenek ivartalanítva. Az ivartalanítással meg lehet előzni a gennyes méhgyulladást és az emlődaganat kialakulását. Sokan állítják, hogy az egyszer már szült kutyáknál nem alakulhatnak ki ezek a betegségek, de alátámasztani sem orvosilag, sem etológiailag nem tudják. Ha az állat nem szül rendszeresen, a veszély éppen ugyanolyan mértékű, mint a nem szülő szukák esetében. Tévhit az is, hogy egyszer szülnie kell a szukakutyának, mielőtt ivartalanítják. A kan kutyák ivartalanításával nagyban csökkenthető az idős korban viszonylag gyakran kialakuló prosztata daganatok és prosztata megnagyobbodás kialakulásának esélye. Csökken a nemi hormontermelés, így a szukák tüzelési időszakában csökken, vagy akár meg is szűnik a szökés. Csökkenhet a kanokkal szembeni agresszió, kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb állapot következhet be.

Talán kényesebb kérdés az állatok elletése, és a megszületett egyedek sorsa. Ez az, amiről egyesületünk követői nap, mint nap olvashatnak. A nem kívánt szaporulatok ellepték az országot, megtelítették a menhelyeket, gyepmesteri telepeket. A 21. században sajnos csak tippelni lehet, hogy közel 100 ezer kutya kóborol az országban, 15 000 van állatvédők gondozása alatt, és száz körülire tehető a gyepmesteri telepek száma, ahol az altatás mindennapos. Minden nap több száz állatnak adják be az altató injekciót, mert felesleges, nem kívánt szaporulatnak születtek. Mindezt mi emberek tesszük velük. Háznál, kis kedvencünk leellik, mert annyira cuki, mert szeretném, hogy elljen. Nem belegondolva abba, hogy olyan emberek fogadják majd örökbe a kicsiket, akik talán kihoztak volna egy halálra ítéltet, vagy éppen további felelőtlen gazdához kerülnek, majd a fent nevezett gyepmesteri telepekre.

A legtöbb háznál született szaporulat, nem kapja meg az oltási programot, nem kapnak megfelelő táplálékot, de még féreghajtást sem, mert már 5-6 kiskutyánál/ kiscicánál több mint 50 ezer forint a felelős felnevelés költsége csak a 12. élethétig, de ezt nem vállalják sajnos az emberek. Törekedjünk a felelős állattartásra, gondoljuk végig, mit teszünk kedvencünkkel, és azokkal, akiktől egy esélyt veszünk el.

Köszönjük!

A következő kiadványban a szaporító és tenyésztő közötti különbségről fogunk írni!

Nem megfelelő állattartási körülmények bejelentése: Gyáli Polgármesteri Hivatal (Wolf Dániel,  telefon: 06-29/544-124, E-mail: wolf.daniel@gyal.hu).

Kóborló ebekkel kapcsolatos szabálysértések bejelentése: Gyáli Járási Hivatal (Prátpál-Horváth Mónika, telefon: 06-29/540-964).

Gyepmester elérhetősége: 06-70/334-6094 (Hétfőtől – Péntekig 7.30- 15.30).

Gyáli gyepmesteri telepen elhelyezett kutyák örökbefogadási lehetősége: Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. (Huszár Éva, Telefon: 06-29/340-134, weboldal: http://varosuzemeltetes-gyal.hu/egyeb-szolgaltatasok/gazdikereso ).

Szegény körülmények között élő, háziállatot tartó családok segítése: Bundás Barát Állatvédő Egyesület Gyál, telefon: 06-70/205-6552.

Szerk: Smiatek Anikó, a Bundás Barát Állatvédő Egyesület Gyál elnöke