Vásorunk egyik legígéretesebb fiatal tehetsége, aki mindössze 22 évesen már a csillagászat tudományában jeleskedik. Koller Dávid Gyálon született, és már gyermekkorában kitűnt tehetségével, kitűnő tanuló volt. Édesapja, nagybátyja valamint az egész családja az Ady iskolába járt, így nem volt kérdés, hogy ő is oda járjon. Az általános iskola után az Eötvös Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Már hatévesen eldöntötte, hogy csillagász lesz, és ezt a célját következetesen követte. Első generációs értelmiségiként, öt testvérrel, különösen büszke arra, hogy megvalósíthatja álmait. Egyetemi tanulmányait az ELTE fizika szakán kezdte, ahol alapképzését kiváló eredménnyel zárta, jelenleg a csillagász mesterképzést végzi. A csillagok világa iránti szenvedélye, valamint tudományos érdeklődése nemcsak a szakmabelieket, hanem a helyi közösséget is inspirálhatja. Az interjú során betekintést nyerhettünk életébe, szakmai céljaiba és a csillagászat iránti szeretetébe.

-Miért döntöttél úgy, hogy csillagász leszel? Mi indított el ezen a pályán?

-Ez egy hatéves fejjel tett komoly elhatározás volt. A történet az, hogy kisgyerekhez méltóan leültem tévét nézni és ahelyett, hogy valamelyik mese csatornát néztem volna, áttévedtem a National Geographic (NatGeo) csatornájára, ahol számomra sokkal érdekesebb történeteket meséltek. Épp arról volt szó, hogy hogyan lenne lehetséges a Mars terraformálása* az által, hogy nagyon sok üstököst vezetünk bele. A fiatal agyamat nagyon megfogta, hogy ezek a csillagászok milyen menő dolgokat tudnak csinálni. Hát ez az élmény indított el a pályán.

-A diploma megszerzését követően hogyan alakult a szakmai előmeneteled?

-Másfél éve sikerült bekerülnöm a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontba, egy nagyon motiváló csapatba, ahol Frey Sándor témavezetése mellett dolgozom jelenleg is. Mikor elkezdtük a közös munkát, még csak egy társszerzőséggel rendelkeztem. Ekkor még a gimnáziumi éveim alatt részt vettem egy molekulaspektroszkópiai kutatásban (a fehér fényt szét tudjuk bontani „szivárvánnyá” és a különböző anyagok ebben képesek egy őket egyértelműen azonosító „vonalkódot” hagyni), azóta ez a szám kettőre bővült és jelenleg már készülőben van a harmadik, amiben viszont már első szerző lennék. Emellett a Svábhegyi Csillagvizsgálóban időszakosan vezetek látogatócsoportokat.
A terveim között szerepel továbbá, hogy ügyeletes csillagásznak betanuljak, erre a Piszkéstetői Obszervatóriumban van lehetőség.

-Volt valamilyen meghatározó pillanat, amelyre különösen büszke vagy a tanulmányaid során?

-Nemrég zajlott le a kari Tudományos Diákköri Konferencia, ahol a kutatási eredményeim alapján íródott dolgozatom és az előadásom alapján kiemelt első helyezett lettem. Hatalmas büszkeség számomra, ugyanis egy kifejezetten erős mezőnyben kellett helytállnom, remélem az országos fordulón is sikerül hasonlóan jól szerepelnem.

-Melyik területre specializálódtál a csillagászaton belül, és miért?

-Rádiócsillagászattal foglalkozom, ez még a csillagászaton belül is egy egészen „egzotikus állatfaj”. Az oka az, hogy szerettem volna fekete lyukakkal foglalkozni és erre különösen alkalmas a rádiócsillagászat, ugyanis az aktív galaxismagok, azokon belül is kifejezetten a kvazárok** jetjei*** hatékonyan tudnak ebben a tartományban sugározni. Igen, igen beszélek itt mindenféle kvazárokról, jetekről meg galaxismagokról, aztán a fekete lyukak meg látszólag sehol. Máris feloldom a rejtélyt. Alapvetően minden galaxist, a mi Tejútrendszerünket is úgy kell elképzelni, hogy ott csücsül a közepén egy úgynevezett szupernagy tömegű fekete lyuk, ezek akár akkora átmérővel is rendelkezhetnek, mint az egész Naprendszerünk és milliárdszor akkora tömegűek lehetnek, mint a Nap (ilyen az M87, erről készült a híres kép is pár éve, amit szintén rádió csillagászok csináltak). Ha egy ilyen fekete lyuk körül nagy mennyiségű anyag található, az a gravitációs erők révén elkezd bespirálozódni a fekete lyukba, ekkor a súrlódás miatt felmelegszik és felfénylik.
Az anyagnak az a része viszont, ami rendelkezik töltéssel, a fekete lyuk mágneses pólusai mentén képes elhagyni ezt a régiót közel fénysebességű plazmanyalábként (jetként). Én ezeknek a jeteknek a különböző tulajdonságait vizsgálom jelenleg.

-Mit tartasz jelenleg a csillagászat legizgalmasabb kérdésének?

-Messze a sötét anyagot és a sötét energiát. A hihetetlen a dologban az, hogy megvan az az élményünk, nekünk embereknek, hogy a tudomány már nagyon fejlett és a világ titkait hamarosan megfejtjük, miközben pedig az Univerzumnak csak az 5%-a olyan anyag, ami a csillagokat és az általunk ismert világot felépíti. A maradék 95%-ról alig tudunk valamit.

-Hogyan változott a csillagászat az utóbbi években? Melyik technológiai fejlődés volt a legjelentősebb?

-A gravitációs hullám detektálása hatalmas mérföldkőnek mondható, nem hiába ért 2017-ben Nobel-díjat. Hogy egyszerű legyen elképzelni mennyire újszerű, a csillagászatban az emberiség teljes történelme alatt gyakorlatilag csak látni tudtuk az Univerzumot, most már halljuk is.

-Hogyan lehet a csillagászatot közelebb hozni az emberekhez, különösen a fiatalokhoz? Szerveztek olyan eseményeket vagy programokat, amelyek célja a tudomány népszerűsítése?

-Szerintem a magyar csillagászat nagyon jó úton jár, mind az élő csillagászat nevű YouTube adások, mind a Svábhegyi Csillagvizsgáló programjai által. De számos más egyéb példát lehetne hozni. A csillagos ég mindenkié, én is örülök, ha ennek az élményét át tudom adni. Nemrég épp az Ady iskola diákjainak tartottam egy előadást a csillagokról, bolygókról.

-Miért fontos, hogy az emberek többet tudjanak a csillagászatról?

-A csillagászat már régóta nagy tényező mind a művészetekben, mind a vallásokban, mind a tudományban. Itt volt velünk az első birodalmak felemelkedésénél, és itt lesz velünk még jó sokáig. Meghatároz és ámulatba ejt minket, ha ismerjük, ha nem.

-Hogyan változtatja meg az ember nézőpontját a világról, ha csillagászattal foglalkozik?

-Világossá válik, hogy mennyire kicsi is az emberiség a nagy egészhez képest, és hogy mennyire meg kellene becsülni a Földet, ugyanis a többi bolygó mérhetetlenül barátságtalanabb.

-Van kedvenc csillagképed vagy égi jelenséged? Ha igen, miért?

-Meglepő lehet, de jelenleg a Holdért vagyok oda, ugyanis a kétéves kishúgom nagyon beleszerelmesedett és állandóan azt kéri, hogy meséljek neki róla.

-Mit üzensz azoknak, akik csillagászként szeretnének dolgozni?

-Azt, hogy a világegyetem 95 százaléka még megfejtésre vár.

-Milyen terveid vannak a közeljövőre? Dolgozol valamilyen izgalmas projekten?

-Szeretnék kijutni Heidelbergbe, vagy Hollandiába a nyárra becsatlakozni ottani kutatásokba, jelenleg épp a pályázati anyagokat állítom össze a jelentkezésekhez. Hosszútávon pedig szeretnék hazajönni, és itthon csillagászként tevékenykedni, kutatni az égi ismeretlent.

*terraformálás: olyan folyamatot jelent, amely során egy bolygó, hold vagy más égitest környezetét úgy alakítják át, hogy az élhetővé váljon az emberi élet számára.

**kvazár: az Univerzum egyik legfényesebb és legtávolabbi objektuma, amely valójában egy aktív galaxismag.

***jet: a csillagászatban olyan rendkívül gyorsan mozgó anyagáram, amelyet egy csillagászati objektum, például egy aktív galaxismag, egy fiatal csillag vagy egy szupermasszív fekete lyuk bocsát ki. Ezek a kilövellések tipikusan az objektum forgástengelye mentén alakulnak ki, és gyakran látványos, hosszú nyalábokként jelennek meg.