A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország – Horvátország nélküli – területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az I. Világháborút lezáró békefolyamat legellentmondásosabb területi döntése családokat, falvakat, városokat, régiókat választott szét.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A 2010. évi XLV. törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ezen a napon Kárpát-medence szerte megemlékezések keretében hajtunk fejet.

Gyál is méltó módon emlékezett. A Városközpontban található székelykapunál ünnepi beszédet mondott dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő és Nagy József Elek alpolgármester. A műsorban közreműködött Tövispataki Beáta és Lőrincz Sándor színművészek, valamint a Gyáli Arany Néptáncegyüttes.

Az esemény koszorúzással zárult.

A Gyáli Erdélyi Székely Kör este 20 óra 25 perckor meggyújtotta az összetartozás lángját a Trianoni emlékműnél. Az eseményen beszédet mondott dr. Szűcs Lajos, Császár Katalin a Gyáli Erdélyi Székely Kör elnöke, valamint dr. Káposztássy Béla plébániai kormányzó.

Az összefogás ereje egyben tartja a diaszpórában és az anyaországban élő magyarságot.