A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára Gyálon is méltó módon emlékeztek. A Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én 18 órakor a városközpontban található emlékműnél tartott ünnepségen Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő beszédében elmondta:

„Ez a nap azért is különleges, mert Trianon tragédiája szükségszerűen közös és fájdalmas emlék minden magyarnak, és olyan emlék, amely eleven, amely kézzel fogható, és még száz év távolságából is érzelmekkel teli. De hogyan is lehetne ez másként? Aki már átélte, hogy mit jelent első alkalommal átlépni a határt és, hogy milyen érzés kezet nyújtani egy honfitársnak, akinek a létezését évtizedekig tagadták, az tudja, hogy ez az érzés megrendítő. És megrendítő élmény azoknak is, akik csak elbeszélésből ismerhetik meg, hogy mit jelent, ha itt és most egyszerre határt húznának a város közepén és elválasztanának kényszerrel családokat, barátokat, és amikor egyszerre nincs hova hazamenni, mert a hazát vették el.

Most mégsem azért vagyunk itt, hogy csak a múltra emlékezzünk. A mi dolgunk ennél több, a mi feladatunk az, hogy újra és újra elmondjuk, Trianon mit jelent nekünk és vele mit üzenünk mi a jövőnek. Mert ez a száz év egyszerre gyász és öröm: gyászoljuk a veszteséget, a szétszakítottságot, de okunk van az örömre, hiszen az elmúlt száz esztendő dacára nem tűntünk el a térképről, nem vesztünk el, és bizakodva tekintetünk a jövőbe.”

Dr. Szűcs Lajos beszéde után Nagy József Elek alpolgármester tartott beszédet:

„Tisztelt Emlékező Közösség! Köszöntöm Önöket Gyál Város Önkormányzata nevében. Engedjék meg, hogy külön is köszöntsem testvértelepülésünket, az erdélyi Kibéd községet. Lélekben Ők is itt vannak velünk, és együtt is maradunk. A köztünk lévő félezer kilométer nem választ el, hanem út, mely összeköt. Mi, testvérek, egy vérből valók vagyunk, határtalanul magyarok.”

„Június 4-én megszólítanak a harangok” – kezdte beszédét Nagy József Elek alpolgármester. Emlékezésre és nemzeti hitünk megvallására hívnak minden magyart országon belül, az elszakított területeken, és szerte a nagyvilágban, ahol magyar ember él. 2010 óta Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapja a nemzeti összetartozásunk napjává emelkedett.

Trianon döntése és az egész versailles-i rendszer nem a szabadság, nem a béke, hanem az újabb ellenségeskedések, diktatúrák és későbbi háborúk magvát vetette el Európában.

Beszédét a következő gondolattal zárta: „Bennünket, akik itt állunk összekapcsol az, hogy együtt örökösei vagyunk mindannak, amit őseink megteremtettek itt a Kárpát-medencében. Legyünk büszkék rá, őrizzük meg és tegyük hozzá a magunk részét, és adjuk tovább majd gyermekeinknek is: azt a tudást, érzést, cselekvő hitet, hogy mi itt otthon vagyunk: Gyimestől Sopronig, Szabadkától Pozsonyig, Munkácstól Lendváig, Csíksomlótól Máriapócsig. Mi itt vagyunk otthon.”

A megemlékezésen Pelsőczy László színművész, Sorbán Enikő erdélyi énekművész, a Gyáli Arany Gyermek Néptáncegyüttes, valamint a Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek műsorát láthattuk.

A városi megemlékezésen részt vett Pápai Mihály polgármester, Gyimesi István nyugalmazott polgármester, Gyál díszpolgára, Kovalik Józsefné Gyál díszpolgára, önkormányzati képviselők, intézmények, civil szervezetek vezetői.

Az esemény koszorúzással zárult.

20 óra 20 perckor a Gyáli Erdélyi Székely Kör fáklyás megemlékezést tartott a Trianoni emlékmű mellett. Az Összetartozás Lángjának fellobbantásához többen mécsesekkel csatlakoztak.