A nemzeti összetartozás napján Gyál városa is méltó módon hajtott fejet a trianoni békediktátum következményei előtt. A megemlékezést a Városközpontban található székelykapunál tartották, ahol a résztvevők közösen idézték fel történelmünk egyik legfájdalmasabb fordulópontját, és közösen éltették és képviselték azt az erőt és hitet, amely a magyarságot a szétszakítottság ellenére is megtartotta.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, majd 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést. A döntés következtében az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország – Horvátország nélküli – területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az első világháborút lezáró békefolyamat legellentmondásosabb területi döntése családokat, falvakat, városokat és régiókat választott szét.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává. A 2010. évi XLV. törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ezen a napon Kárpát-medence szerte megemlékezések keretében hajtunk fejet.

Gyálon az ünnepi beszédet Nagy József Elek alpolgármester mondta. Beszédében hangsúlyozta: Trianon nem csupán történelmi dátum, hanem olyan fordulópont, amely nemcsak Magyarország térképét rajzolta át, hanem a magyar lélekben is kitörölhetetlen nyomot hagyott. Felidézte a szétszakított családok, közösségek és a határokon túlra került magyarok sorsát, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a megemlékezés nem kizárólag a veszteségről szól. A nemzeti összetartozás napja alkalom arra is, hogy tisztelettel gondoljunk mindazokra, akik idegen fennhatóság alatt is megőrizték nyelvüket, hitüket, kultúrájukat és magyarságukat.

Az alpolgármester beszédének központi gondolata az volt, hogy a nemzet nem pusztán földrajzi fogalom, hanem közös nyelv, kultúra, emlékezet és sorsvállalás. Kiemelte: a nemzeti identitás a szívben, a gondolatokban és a mindennapi döntésekben él tovább. A magyarság ereje éppen abban mutatkozik meg, hogy a történelem nehézségei ellenére is képes volt talpon maradni, megújulni, valamint továbbadni értékeit a következő nemzedékeknek.

A beszéd egyik meghatározó részlete így hangzott:

„Ahol magyar szó hangzik el, ott a nemzet él.
Ahol magyar közösség létezik, ott a nemzet alkotó ereje jelen van.
És ahol van hit, akarat és összetartozás, ott van magyar jövő is.”

Nagy József Elek arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyál közössége példát mutathat a nemzeti értékek megbecsülésével, valamint a határok fölötti, immár tízéves testvértelepülési kapcsolat építésével. Beszéde végén a jövő iránti felelősséget hangsúlyozta: a következő nemzedékeknek nemcsak tudást, hanem hitet is tovább kell adni – hitet abban, hogy magyarnak lenni érték, és van mire büszkének lennünk.

A megemlékezés ünnepi műsorában közreműködött Német Klára színművész, valamint a Gyáli Arany Néptáncegyüttes. Az eseményen részt vett Balajti István országgyűlési képviselő, Pápai Mihály polgármester, Gyimesi István nyugalmazott polgármester, városunk díszpolgára, Kovalik Józsefné, városunk díszpolgára, valamint önkormányzati képviselők, intézményvezetők, civil szervezetek vezetői és Gyál polgárai.

A méltóságteljes ünnepség koszorúzással zárult, amelynek során a jelenlévők közösen fejezték ki tiszteletüket a múlt áldozatai, valamint a határokon átívelő magyar összetartozás eszméje előtt.