A fejlesztés csak akkor valósulhat meg, ha közben Gyál érdekei is érvényesülnek

A 142-es Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztéséről egyeztetett Pápai Mihály, Gyál polgármestere és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A találkozó legfontosabb eredménye, hogy a Gyált érintő terveket a szakemberek újra áttekintik, és a település közlekedési, környezeti, valamint városfejlesztési szempontjait is beépítik a további tervezésbe.

A megbeszélésen Pápai Mihály egyértelművé tette: Gyál támogatja a korszerű, gyors és megbízható vasúti közlekedés kialakítását, a beruházás azonban nem okozhat hátrányt a város lakóinak. A polgármester ezért garanciát kért arra, hogy a vonalon ne induljon el teherszállítás, a települést ne szabdalják fel összefüggő zajvédő falak, és az építkezés a lehető legkevesebb ingatlan érintésével járjon.

A városon kívüli nyomvonal nem kerül napirendre

Gyál önkormányzata korábban azt javasolta, hogy a vasútvonalat a városközponton kívül vezessék el. Vitézy Dávid ezt a lehetőséget a tárgyaláson nem támogatta. Indoklása szerint egy külső nyomvonal esetében várhatóan kevesebben használnák a vasutat, ami az uniós támogatásoknál elvárt társadalmi megtérülést is kedvezőtlenül befolyásolná.

A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a jelenlegi tervek Gyál esetében nem tekinthetők véglegesnek. A következő időszakban újra megvizsgálják a közúti kapcsolatokat, a vasúti átjárók kialakítását, a beruházás által érintett területeket, valamint azokat a műszaki megoldásokat, amelyekkel a vasút minél kisebb mértékben avatkozhat be a város mindennapi életébe.

Nem terveznek tehervonatokat Gyálon

A sajtótájékoztatón Vitézy Dávid hangsúlyozta: a Budapest–Lajosmizse vasútvonal villamosítása és fejlesztése nem jelenti a vasúti áruszállítás megjelenését Gyálon vagy a vonal más településein. Elmondása szerint erre a Szeged–Budapest és a Kelebia–Budapest fővonalakon rendelkezésre álló kapacitások miatt nincs szükség.

A fejlesztés célja az elővárosi személyszállítás javítása. A jelenlegi dízelmozdonyokat korszerű, villamos motorvonatok válthatják fel, a járatok pedig a tervek szerint sűrűbben közlekednének. Távlati célként a negyedóránkénti vonatközlekedés is szerepel. A miniszter arról is beszélt, hogy a vasútvonal teljes hosszán két vágány kialakításával számolnak, a beruházást pedig 2030-ig szeretnék befejezni. A kivitelezés a tervek szerint 2027 második felében kezdődhet meg.

A vasútfejlesztéshez kapcsolódóan a környező területek rendezése, valamint a vasút és más közlekedési módok közötti kapcsolatok javítása is napirenden van. A cél az, hogy a korszerűbb vasút ne elszigetelten működjön, hanem a települések közlekedési rendszerébe megfelelően illeszkedjen.

„Gyál nem elszenvedője, hanem alakítója lesz a fejlesztésnek”

Pápai Mihály a találkozót követően közzétett Facebook-bejegyzésében úgy értékelte: fontos eredmény, hogy a Gyált érintő terveket újra áttekintik, és az önkormányzat a további munkában is képviselheti a helyiek szempontjait.

A polgármester bejegyzésében ismételten kiemelte, hogy nem a vasút korszerűsítését ellenzi, hanem azt szeretné elérni, hogy a fejlesztés ne veszélyeztesse a város nyugalmát és közlekedését. Ennek részeként a tehervonatok kizárását, a zajvédő falak elkerülését, a lehető legkevesebb kisajátítást, valamint a biztonságos közúti és gyalogos kapcsolatok kialakítását tartja alapvetőnek.

„Gyál nem elszenvedője, hanem alakítója lesz a fejlesztésnek” – fogalmazott Pápai Mihály, aki szerint amennyiben a város által megfogalmazott kérések teljesülnek, a beruházás valóban Gyál és az itt élők javát szolgálhatja.

A következő hónapokban elkészülő szakmai és MÁV-tanulmányok adhatnak pontosabb választ arra, milyen műszaki megoldásokkal valósítható meg a fejlesztés úgy, hogy közben a gyáliak életminősége, közlekedési lehetőségei és biztonsága is megfelelő védelemben részesüljön.

Fotó: Ruzsa István