A jó idő közeledtével rengetegen kezdenek térkövezési, területrendezési munkálatokba az ingatlanjaikban, vagy az ingatlanuk előtti közterületen. A nem megfelelően kialakított, engedély nélküli vagy engedélytől eltérő, továbbá beépíthetőségi mértéket meghaladó burkolási munkálatok, az esős időjárás beköszöntével településünkön is számos problémát okoznak. A csapadékvíz közterületre történő kivezetése kapcsán fontos tudni, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonosának feladata, az ingatlan tulajdonos tulajdonában van az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz. Továbbá a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata. Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet alapján az ingatlan tulajdonosainak a terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni, amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből csapadék bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Vagyis sok ház esetében sem a kerítésen kívül végződő esőcsatorna, sem pedig az olyan csatornakivezetés, mely az esővizet kis mélyedésben vezeti tovább az árokba, nem szabályos. Ugyanígy tilos szomszédos magáningatlanra vezetni a csapadékvizet. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) 41. § (3) bekezdése alapján: „A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.” A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21) ÉVM-EüM együttes rendeletének 6. § (1) bekezdésének a. és b. pontjai szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a járdaszakasz tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Fontos felhívni továbbá a figyelmet, hogy a közterületi vízgyűjtő-szikkasztó árkok a közút területének víztelenítését szolgálják a közlekedés biztonságának érdekében, így azokba magáningatlanok tetőszerkezetéről, udvarairól csapadékvíz nem vezethető. Betemetésük tilos, karbantartásuk, tisztításuk a határos ingatlantulajdonosok feladata. Ezúton hívjuk fel Gyál érintett lakosságának figyelmét, hogy a fent hivatkozott jogszabályokban foglaltak betartását folyamatosan ellenőrzik városunk közterület-felügyelői! Fentiekkel kapcsolatban bővebb tájékoztatás, valamint közútkezelői hozzájárulás a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján, Zente Alexandrától kérhető (e-mail: zente.alexandra@gyal.hu). A szennyvízcsatornába-illegálisan bevezetett csapadékvizek kérdésköre kapcsán fontos tudni, hogy Gyál közigazgatási területén a szennyvízcsatornázás elválasztó rendszerben épült ki, azaz a csapadékvizek bevezetése tilos! Ezt támasztja alá a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 85. §-ának (5) bekezdése, mely szerint: „Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.” A Vhr. 85. §-ának (6) bekezdése alapján: „Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésre kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a vízközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználók költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel.” A Dél-Pest Megyei Vízközmű Szolgáltató (továbbiakban DPMV) Zrt. hatályos Üzletszabályzatának (továbbiakban ÜSZ.) 3.2. pontja szintén tartalmazza ezeket a szabályokat, melyeken túl a szolgáltatási szerződés felhasználója köteles gondoskodni az ingatlan csapadékvíz elvezetéséről, annak érdekében, hogy az semmilyen módon ne kerülhessen be se az átemelőbe, se a csatornahálózatba. A DPMV Zrt. munkatársai rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel figyelik az esővíz csatornahálózatba történő bevezetését, szabálytalanság esetén az ÜSZ 6.2.3. pontja alapján a szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a szolgáltató a kötbéren túl pótdíjat számolhat fel. A kötbér mértéke lakossági felhasználó esetén 100.000,- Ft, nem lakossági felhasználó esetén 1.000.000,- Ft. A pótdíj összege, a bevezetett csapadékvíz mennyiségének és az ellátási területre, valamint a bebocsátó felhasználói típusára (lakossági/közületi/intézményi) vonatkozó mindenkor aktuális szennyvíz szolgáltatási díj kétszeres szorzatából áll. A bevezetéssel érintett időszak megállapítása során, ha szabálytalan beavatkozás ténye állapítható meg, a szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, és ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött. Tisztelt Tulajdonsok kérjük, hogy a leírtak alapján ellenőrizzék saját ingatlanuk esetében a csapadékvíz-elvezetés szabályosságát és tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek!  

                                                                                                                      Gyáli Polgármesteri Hivatal