A gyermeket nevelő családok otthon-felújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI.25.) Korm. rendelet 6. §-ában felsorolt támogatott építési tevékenységek közül kiemelnénk az alábbiakat, amelyeknél fontos, hogy az építési jogszabályokat is figyelembe kell venni, be kell tartani.

• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• télikert kialakítása,

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 18. § (1) bekezdése alapján építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Itt külön felhívom az építtetők figyelmét, hogy fenti jogszabály az engedély nélkül végezhető építési tevékenységekre is vonatkozik! Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) építési telkek beépítési módjának meghatározásáról szóló

34. § (1) Az építési telek beépítési módját az építési határvonalakkal meghatározott terület határozza meg úgy, hogy a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, b)* oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára, szemközti építési határvonala és a telek másik oldalhatára között beépítetlen telekrész legyen, c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen, d)* zártsorú beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen.

Fenti ábra jelölése szerint a szürkével jelölt építési helyen belül lehet építményt elhelyezni. Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2014.(XII.01.) ÖK. számú rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) Szabályozási Tervlapjain megtalálhatók az övezeti besorolások, a szöveges részben pedig az részletes előírások. Itt többek között megtudható az elő-, oldal- és hátsó kert minimális méretei, a maximális beépíthetőség és minimális zöldfelületi terület nagysága. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek.

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

Fenti jogszabályok alapján az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

• tető cserénél, felújításnál, szigetelésénél abban az esetben, ha megváltozik a tetőforma és nő az épület térfogata, akkor az már bővítésnek minősül, tehát egyszerű bejelentés köteles tevékenység lesz.
• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése, amennyiben új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t meghaladja, akkor az már építési engedély köteles tevékenység lesz.
• klímaberendezés beépítése, cseréje, itt figyelembe kell venni, hogy a településképi előírások alapján utcafronti homlokzaton nem helyezhető el a berendezés.
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása, ebben az esetben is célszerű ellenőrizni, hogy a melléképület az ingatlan-nyilvántartásban fel van-e tüntetve, a térképkivonaton, illetve tulajdoni lapon szerepel-e!
• kerítés építése, a következő részben részletezzük az erre vonatkozó jogszabályokat.
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása, amennyiben a tervezett épület (gépkocsitároló) nagyobb, mint 100 m3 és 4,5 m gerincmagasságnál magasabb, akkor építési engedély köteles építési tevékenységnek minősül. Meg kell terveztetni és a szükséges mellékletetekkel együtt, építési engedély kérelmet kell benyújtani a Pest Megyei Kormányhivatalhoz!

Amennyiben a tervezett épület a fenti jogszabályban meghatásozott méretektől kisebb, akkor építési engedély nélkül megépíthető – építési helyen belül -, a helyi építési szabályok előírásainak megfelelően (az ingatlan beépítési módjának, beépítettségének, elő-, oldal- és hátsókertjének, zöldfelületének előírt paramétereinek figyelembevételével), valamint a településképi rendeletben meghatározott feltételek betartásával (pl. kertvárosias övezetben az épületek homlokzatán alkalmazott fémlemez burkolat nem haladhatja meg az összes homlokzati felület 50 %-át). Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendeletének

44. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a) a főútvonalak menti területen a közterületi homlokzatot érintő átalakítás, hőszigetelés és színezés, b) a falusias és kertvárosias területeken a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó építmény építésének megkezdését megelőzően.

46. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. (2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le. (3) A kérelemhez csatolni kell jogosultsággal rendelkező tervező által készített, a kérelem tárgyának megfelelően összeállított dokumentációt, mely az alábbi munkarészeket tartalmazza: a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, c) homlokzato(ka)t, valamint d) az utcaképi megjelenést bemutató utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst.

• terasz, loggia, erkély, előtető építése, ezek építésénél be kell tartani ez előkertek, oldalkertek szabad méreteit, a terasz, nem fedett teraszt jelöl, az előtető csak a homlokzathoz rögzített, és nem a mellé illesztett előtető az, amely engedély nélkül építhető. A rögzítés egy konkrétabb meghatározás, és feltételezi, hogy a homlokzati falhoz erősítik, rögzítik az előtetőt, védőtetőt, nem pedig mellé helyezik, önálló tartószerkezettel. Ezeknek építése esetén is be kell tartani a zöldfelületek minimális méretét.
• télikert kialakítása, mivel ez a helyiség a lakóépület alapterületét növeli, ez bővítésnek minősül, tehát egyszerű bejelentés köteles tevékenység.A településképi bejelentés kérelem nyomtatványa honlapunkról letölthető (https://www.gyal.hu oldalon a hivatal/letölthető dokumentumok/Főépítészi Iroda nyomtatványai). Itt találhatják meg településünkre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot is a https://www.gyal.hu oldalon a hivatal/közérdekű/dokumentumok/településrendezési eszközök.Az építési engedélyeztetés, az építési folyamat egy összetett dolog pl. az egyszerű bejelentéshez is tervező által készített tervdokumentáció szükséges, a nem engedély köteles építési tevékenységeknél is be kell tartani a jogszabályokat. A Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája az ingatlan helyrajzi számának ismeretében (a vészhelyzet után) ügyfélfogadási időben, illetve a foepitesz@gyal.hu e-mail címen szívesen ad tájékoztatást a tárgyi ingatlanra vonatkozó építési előírásokkal kapcsolatosan.

KERÍTÉS ÉPÍTÉSE Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) kerítésre vonatkozó előírásai a következők:

44. § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.

(2) (3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. (4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat. (5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni. (6) (7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. (8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva. (9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja. (10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. (11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni. (12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli. (13) (14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani. (15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja. (16) A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól – a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett – el lehet térni.   Az Étv 47. § (1) bekezdése alapján jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését.   Fenti jogszabály figyelembevételével kerítést nem kötelező építeni, így annak megépítését (a hatósági kötelezés esetét kivéve) bármelyik ingatlantulajdonos elvégeztetheti, de célszerű a tulajdonosoknak egyeztetni erről.   Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete kerítésre vonatkozóan az alábbi előírásokat tartalmazza:

14. § (1) Az építmények tetőszerkezetén és homlokzatán, valamint az ingatlanokat határoló kerítésen műanyag és bitumenes hullámpala, alumínium trapézlemez nem alkalmazható.

16.§ (1) Beépítésre szánt területeken a saroktelkek közterületi határain épített kerítésnek, az utcai kerítésvonalak metszéspontjától mért, minimum 10-10 m-es szakaszaira eső kerítés, a legfeljebb 50 cm magas lábazaton kívüli részét teljesen áttörten (átláthatóan), egybefüggő tömör felület nélkül kell kialakítani. Az átláthatóság elősövény ültetésével sem csökkenthető. (2) Beépítésre szánt területen kerítés fém-, műanyag- vagy azbeszt hullámpalával, fém trapézlemezzel nem készülhet, élénk és rikító színekre nem festhető.