Népszokások és hagyományok a Bartók iskola minden szegletében

Táncházi hangulatra érkeztünk a Bartók-iskola ÖKO-napjára: az aulában éppen az alsó tagozatosok ropták élőzenére, hegedű- és nagybőgő hangjaira. Ez pedig csak egyike annak a 25 izgalmas állomásnak, ami a gyerekeket és az érdeklődőket várta április 21-én az intézménybe.

Ötödik alkalommal került megrendezésre a Bartók Béla Általános Iskolában az ÖKO-projekt nap. Idén központi témaként népszokásaink, népi játékaink, valamint kapcsolódva a Lendületben Gyál 2017 rendezvénysorozathoz a helyi hagyományok jelentek meg a programon nagy összefogás és szervezés eredményeként. Az iskola ÖKO-munkacsoportjának vezetője, a program koordinátora, Koszticsák Angelika vezetett végig a népi hagyományok színes forgatagán.

A Pörög a Gyáli Szoknya Egyesület reggeli nyitó műsorával indult a program, fellépésükkel megteremtették a nap hangulatát. A rendezvényen megjelent Erős József alpolgármester, Sávai Mária polgármesteri megbízott, valamint beszédet mondott Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság elnöke, aki kiemelte annak jelentőségét, hogy az iskola elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelődési Minisztérium pályázatán az „Örökös Öko-iskola” címet.

A diákok forgószínpadszerűen vehettek részt az iskola munkatársai és civil szervezetek által vezetett állomásokon, amelyeken közösségi szolgálatot teljesítő diákok is segítették a munkát.

A Civilek a Környezetünkért Egyesületnél a gyerekek terményekből, természetes anyagokból készítettek képeket, tárgyakat. Az alkotásokon szerepeltek a bevezetésként átbeszélt hagyományos építészeti elemek, illetve a környezettudatosság jegyében szó került a megújuló energiákról: a szél- és vízerőművekről, a geotermikus energiáról, valamint kiderült, mi a különbség a napelem és a napkollektor között. Az iskola és az egyesület közös prevenciós programján, a HÁT-TÉR foglalkozáson részt vevő gyerekek zsúpfedeles ház makettjét készítették el. Szerepet kaptak a népi gyermekjátékok, mint kukoricacsutka baba, krumplinyomda, buborékfújó házilag, amelyeket közösen készítettek el, majd próbáltak ki a gyerekek. Ötleteket kaptak hulladékból készített dísztárgyak alkotására is: láthattak drótból és üvegdarabokból drótfát vagy lámpabúrát fémdoboz-nyitófülekből.

A Gyáli Kertbarátkör régi magyar ételekről, terményekről tartott bemutatót a kölestől a padlizsánig, amely növények a gyáli kertekben is megtalálhatóak. Az állomáson kóstolhattak is a gyerekek: a köles és juhtúró kombinációja a kezdeti vonakodás után elnyerte legtöbbjük ízlését. Így volt ez a Fogyasztóvédelem Gyáli Szervezeténél is, ahol cukkinikrémet és sajtszószba mártott különféle zöldségeket kínáltak, fűszernövényekkel, fűszerekkel ismertették meg a tanulókat. A Cukorbetegek Egyesülete, akik már évek óta képviselik az egészség fontosságát a programon, ezúttal vérnyomást mértek, továbbá felhívták a figyelmet a cukorbetegség kapcsán a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságára. A Bundás Barát Állatvédő Egyesület bemutatta a chipleolvasó működését, valamint kutyákról és macskákról szóló kvízzel várta a gyereket, akikkel a felelős állattartásról is beszélgettek. Hozzájuk kapcsolódva a Pestszentlőrinci Kutyakiképző kutyás bemutatója is a program részét képezte.

Az egyik teremben népmeséket vetítettek, ehhez tartozóan egy-egy népi mesterségről esett szó. A könyvtárban a húsvéti szokások közül a tojásfestést és a locsolkodást elevenítették fel. Mind a lányok, mind a fiúk találhattak érdekes foglalkozást: kipróbálhatták a szövőszéken történő szövést, a rongy-, illetve similabda-készítést, amellyel a célbadobást is gyakorolhatták, csakúgy, mint a rönkhajítást, a patkódobást és a szögbeverést. Az állomások egyikén az agyagozás rejtelmeiben mélyülhettek el a diákok, máshol ügyességüket tehették próbára íjászkodás, zsákbanfutás, talicskázás és lengőteke révén. Nem maradhatott el a diótörés, a közös mesefőzés és a népi szólások és közmondások felelevenítése, amelyeket képrejtvényekből kellett megfejteni. A különböző néprajzi területek viseleteinek jellegzetességeit mutatta be a népi öltöztető és színező megállója. Iskolaszerte hallhattuk a szívószálból készített furulyák hangjait. Az egyik áruházlánc logisztikai központja – köszönetképp a diákok által számukra készített húsvéti dekorációért – egzotikus ételeket, italokat hoztak magukkal, így kóstolhattak a tanulók kókusztejet, rizsitalt, aszalt gyümölcsöket. Miután pedig az osztályok bejárták az állomásokat, a gyerekek az udvaron felállított kemencében sütött kenyérlángossal csillapíthatták éhségüket.

A rendezvényt népi kiállítás színesítette: a háttérként szolgáló, falusi jelenetet ábrázoló képet a rajzszakkör diákjai alkották, a népviseleti ruhákat a Pörög a Gyáli Szoknya, a bemutatott népi tárgyakat pedig az iskola munkatársai jóvoltából tekinthettük meg. A gyűjtemény darabjai között terítők, káposztafőző edény, tálak, kancsók, kosarak képviselték a hagyományok tiszteletét és őrzését.

A népszokások jegyében telt, rendkívül tartalmas és színes program, amelyet mintegy keretként a Márványos Tambura zenekar előadása zárt, eltérő érdeklődési körökhöz, készségekhez, valamint számos tantárgyhoz kapcsolódva játékos formában, szórakoztatva, észrevétlenül tanította a gyerekeket, adott át számukra fontos ismereteket, s azt az érzést, hogy fontos tudatában lenni hagyományainknak, újra és újra megélni, majd továbbadni azokat.