A könyvtár egyszerre őrzi és teszi elérhetővé az emberiség eddigi írott tudását és biztosítja az esélyegyenlőséget. A közösségi házban lévő könyvtár a város értéke, az ismeretek közvetítésének fontos helyszíne.
A nyár folyamán, a teljes könyvtári állomány öt évente kötelező felülvizsgálata miatt, tevékeny munka folyt az olvasói terekben. A leltár eredményeképp a könyvtár megújulva és új, öt évre szóló stratégiával várja az olvasókat. Erről és más tervekről is beszélgettünk Mór-Baranyai Ildikóval a könyvtár vezetőjével.

– Sokan elavultnak tartják a könyvtárakat, csendes szobáknak, ahol porosodnak a könyvek.
– Szó sincs róla. A könyvtár a városban a közösségi élet egyik fontos központja, ahol élénk társasági élet zajlik. Családok, gyerekek, munkában aktív és aktív idős korosztály folyamatos látogatója a könyvtárnak és veszi igénybe szolgáltatásait. A könyvtár hangulatos, barátságos tér, tele eseménnyel, mesés varázslattal, játékkal. A gyermekkönyvtári részlegbe napi rendszereséggel jönnek az óvodások, kisiskolások, kisgyermekes családok. A középiskolás korosztály tanulni, beszélgetni jár be, a külön számukra kialakított kamaszsarokba.

A felnőtt korosztály pedig könyvet kölcsönöz, újságot és internetet használ, aktívan részt vesz a könyvtár által szervezett rendezvényeken, író-olvasó találkozókon, Irodalmi szalonokon.

A könyvtár állandó résztvevője a városi fesztiválprogramoknak is. A könyv, a könyvtár a tudás hordozója, esélyt ad a sikeres élethez, lehetőséget az önfejlesztéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz. A tudásátadás mellett szórakoztat is, regények, versek, tudományos könyvek, útirajzok, művészeti albumok, újságok széles tárháza, társasjátékok, diafilmek, diavetítők, hangoskönyvek és számos digitális tartalom várja az olvasókat.

– Mekkora a jelenlegi könyvállomány?
– A nyár folyamán munkatársaimmal elvégeztük az öt évente kötelezően előírt leltárt, állományrevíziót. Ebben a pillanatban a több mint 22 éves folyamatos állománygyarapításnak köszönhetően 100 millió Ft értékben 65 375 dokumentum áll olvasóink rendelkezésére. A leltár során a teljes állományt felülvizsgáltuk, minden példányt darabonként kézbe vettünk, megvizsgáltuk, hogy alkalmas-e még az olvasói igények kiszolgálására. Sok elavult könyvtől megváltunk, ma már senki sem akarja a betárcsázós internetmodemet házilag megszerelni. A folyamatos használattól sok könyv megsérül, rongálódik, javíthatatlanná válik, így ezek a könyvek is kikerültek az állományból.

– Tapasztalni egyfajta olvasói felfutást, több ma a könyvtárhasználó, mint néhány éve?
– Úgy gondolom, hogy az emberek nem olvasnak kevesebbet, mint néhány éve, csak mást és másképpen. Valóban több az olvasónk. Ennek oka lehet, hogy jó betérni egy olyan helyre, ahol szeretik az embert. Rendszeresen visszajáró olvasóinkkal szinte baráti a viszonyunk, számon tartjuk, hogy mit szeretnek olvasni, milyen irányba kívánnak fejlődni, figyelünk mindenkire. Az ideális könyvtári siker az, ha egy ponyvairodalmat olvasó látogató néhány év múlva már kortárs irodalmat is a kezébe vesz, hiszen nagyon sok a kiváló irodalmi alkotás. Másik ok, hogy egy könyv ma már 5-8 ezer forintba kerül. Úgy látjuk, hogy a fiatal családok körében, ismét divat a könyvtárba járás. Nem csoda, hisz nálunk szép, baba és gyermekbarát környezetben lehet minőségi időt tölteni, olvasgatni, diafilmet nézni, papírszínházi „előadást” hallgatni.

– Mennyit tud a könyvtár évente új beszerzésre fordítani?
– A fenntartó által hozzávetőlegesen évi 9-10 millió forintot tudunk új kötetek beszerzésére fordítani, ez több, mint az országos átlag. Ez az összeg elég arra, hogy követni tudjuk a legfrissebb irodalmi trendeket, teljesítsük az olvasók kéréseit. Az állományépítés persze tudatos szakmai munka, így kijelenthetem, hogy a könyvtár friss, naprakész, tartalmas, gazdag állománnyal rendelkezik. Mivel minden adottságunk megvan a fejlődéshez a cél az, hogy lakosságarányosan legalább az itt élők 8-10 százaléka rendszeres könyvtárhasználó legyen. Van íve a fejlődésnek, hiszen tavaly év végi adataink szerint a lakosok 4-5 százaléka járt könyvtárba, amely adat megfelel az országos átlagnak. Bizakodók vagyunk, mert van egy szép, kényelmes épület, tágas, világos, modern terek, kiváló könyvek, lelkes és felkészült könyvtáros csapat. Eredmények is mutatkoznak már. 2024-ben könyvtári, közművelődési tartalmú programokon 4841 fő vett részt. Dinamikusan emelkedett a könyvtári informatikai rendszert használók száma, 2024-ben 95 460 távelérési használat történt (2023-ban ez a szám 51 656), ebből az elektronikus katalógusban 71 248 aktivitás (2023-ban ez a szám:
30 706) volt.

– A nyilvános szolgáltatásokat végző könyvtáraknak öt évente stratégia és fejlesztési tervet kell alkotniuk, amelyet a fenntartó megtárgyal és testületi határozattal hagy jóvá. Melyek a könyvtári stratégia sarokpontjai?
– Erőforrásunk maga a 65 ezres állomány, a digitális adatbázisok, a folyamatosan bővülő helytörténeti gyűjtemény, amely mind-mind hatékonyan szolgálja az önfejlesztés, a közösségépítés és a közművelődés rendszerét. Hozzájárul a településfejlesztéshez, a nevelési, oktatási folyamatokhoz. Biztosítja a más információ-szolgáltató intézmények adatainak, adatbázisainak elérését (Nava, Manda, Arcanum), segíti a virtuális adatok elérését és a tudatos médiahasználat fejlődését. Hídként kapcsolja össze a járás, a dél-pesti régió és a város lakosságát a hazai könyvtári rendszerrel. Törekszik a hagyományos könyvtár értékeinek megőrzésére, valamint a korszerű, minőségi szolgáltatásra. Az oktatási és közösségi igényeket figyelembe véve hatékony, gazdaságosan fenntartható, értékközvetítő és érték teremtő könyvtárként járul hozzá a kulturális értékek bővítéséhez.

Fontos még, hogy mindezt akadálymentesített épületben teszi. A helyismeret, a hazaszeretet, a közösségi együttműködés, a helyi kezdeményezések erősítése is kiemelt cél.

A közösségfejlesztés terén tovább erősítjük a családközpontúságot, a szülői szerepek, a személyes felelősségvállalás fontosságát. A helyi értékek tudatosítása, a helyi identitás megőrzése, városmarketing, szolgáltatási és lakókörnyezet fejlesztési projektek, a fiatal és aktív időskorúak bevonása a közművelődési és közösségi folyamatokba, a hátrányos helyzetűek felzárkózását célzó szolgáltatások fejlesztése áll a tervezésünk középpontjában.

– Milyen sajátosságok határozták meg a tervezést?
– A könyvtár is, mint minden közintézmény a törvények, rendeletek, jogszabályok hatálya alatt áll. Az intézményrész költségvetési kondíciói függnek az állam és a fenntartó által megfogalmazott elvárásoktól és finanszírozási keretektől, a könyvtárat érintő dokumentumok árának alakulásától, a digitális eszközök minőségétől és mennyiségétől.

De függ a társadalmi és szociológiai változásoktól is. Ami biztosan nem változik, vagy még inkább hangsúlyt kap, hogy a könyvtár munkájának középpontjában az olvasók, könyvtárhasználók igényei állnak. Folyamatos cél a szolgáltatások alakítása, bővítése és fejlesztése a használók igényeinek megfelelően; a velük folytatott kommunikáció, felmérések, személyes elbeszélgetések és kérdőívek alapján.

– Gyál járási székhely is, ez milyen módon mutatkozik meg a könyvtár munkájában?
– A város a térség kulturális törekvéseinek motorja is. Feladatunknak tekintjük a térség fejlesztését információszolgáltatással, felhasználói képzésekkel, a digitális írástudás széleskörű terjesztésével.

Törekszünk a minőségi olvasóvá nevelésre, melyet a könyvtárhasználati órákkal, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal valósítunk meg. Gyors, pontos, megbízható szolgáltatásokat nyújtunk a kölcsönzésben, a tájékoztatásban és az adminisztrációban.

– Kérem emeljen ki néhány idei eseményt, amely már az új stratégia elveit is hordozza?
– Az eddig, olvasóink, látogatóink körében népszerű programjaink a Mesevarázs, az író-olvasó találkozók, Irodalmi szalonok, diavetítések, papírszínházak, családi társasjátékok megtartása mellett új programokban, új stratégiában gondolkodunk. A városi gyermekintézményekkel óvodákkal, iskolákkal szeretnénk folyamatosan mélyülő kapcsolatot kialakítani, illetve a már meglévő együttműködést erősíteni. Minden korosztály számára tervezünk könyvtárhasználati órákat, interaktív író-olvasó találkozókat, illetve mesepedagógiai foglakozásokat. Az idei tanévben egy elsőkötetes írót tervezünk több alkalommal meghívni iskolai és óvodai csoportfoglalkozásra, aki állatasszisztált pedagógiai foglalkozás keretében, a felelős állattartásra hívja fel a gyermekek figyelmét. A Zrínyi Miklós Általános Iskola SNI osztálya rendszeres látogatója könyvtárunknak, számukra egy fejlesztő foglalkozássorozat kidolgozását tervezzük a könyvtár dokumentumainak, digitális eszközeinek felhasználásával. A kisgyermekes családoknak, havi rendszerességgel tervezünk mesepedagógiai foglalkozást képzett mesepedagógus, meseterapeuta vezetésével.

Az idei évben is csatlakozunk az Országos Rajzfilmünnephez és a programot kísérő rajzpályázathoz. A Rajzfilmünnep keretében hozzáférést biztosíthatunk a gyermekeknek, a gyermekes családoknak és a rajzfilmkedvelő felnőtteknek a teljes magyar rajzfilmkincs eléréséhez, megtekintéséhez. A vetítéseket 1 teljes napra tervezzük, délelőtt óvodás, délután kisiskolás csoportokat várunk, a késő délutáni órákban pedig a családokat fogadjuk.

Az idei Országos Könyvtári Napok fókuszába a kamaszokat állítjuk, programjainkat köréjük szervezzük, a számukra újonnan kialakított tinisarok felavatására az OKN keretében kerítünk sort.