Gyál hagyományainak megfelelően az augusztus 20-ai városi ünnepségen adták át a település legrangosabb elismerését, a Gyál Város Díszpolgára címet. A kitüntetést idén Kovács Istvánné, Aranka néni vehette át Pápai Mihály polgármestertől és Nagy József Elek alpolgármestertől.

Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007-ben alapította a díszpolgári címet, hogy méltó módon ismerje el azokat, akik kiemelkedő munkájukkal, egész életművükkel, önzetlen áldozatvállalásukkal és példamutató emberi magatartásukkal szolgálták a helyi közösséget. A kitüntetés célja az is, hogy az elismerésben részesülők személyét és cselekedeteit példaként állítsa a jelen és a jövő nemzedékei elé.

Kovács Istvánné Molnár Aranka 1941-ben született. Gyermekkorát nehéz történelmi és családi körülmények határozták meg: édesapját mindössze hároméves korában veszítette el, édesanyja pedig szövőgyári munkásként gondoskodott róla.

Tanulmányait a gyáli Rákóczi iskolában kezdte, ahol kitűnő eredményeivel hamar kitűnt társai közül. Tehetségét az intézmény akkori igazgatója, Solymári Béla is felismerte, és személyesen győzte meg édesanyját arról, hogy lánya számára biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét.

Aranka néni az ócsai gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd 1961-ben felvételt nyert a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. Diplomáját 1964-ben magyar–orosz–testnevelés szakos tanárként szerezte meg.

Pályakezdőként visszatért Gyálra, és egykori iskolájában, a Rákócziban kezdett tanítani. Már az első évektől rendkívüli munkabírás, lendület és elhivatottság jellemezte. Első tanítási napján kilenc órát tartott, rövidesen pedig már az iskolai tornaünnepélyek próbáit is ő vezette.

Pedagógusként mindig arra törekedett, hogy tanítványai ne csupán tudással, hanem közösségi élményekkel és önbizalommal is gazdagodjanak. Sportversenyeket és házibajnokságokat szervezett, Gyál első kézilabdacsapata is az ő irányításával működött. Magyartanárként színjátszókört vezetett, emellett iskolai Ki mit tud?-ok, gálák és számos más közösségi rendezvény megszervezése fűződött a nevéhez.

Később az Ady Endre Általános Iskolában igazgatóhelyettesként, majd tizenöt éven keresztül igazgatóként dolgozott. Vezetői munkáját szakmai igényesség, együttműködés és személyes odafigyelés jellemezte. Szoros kapcsolatot ápolt a szülőkkel, támogatta a pedagógusok kezdeményezéseit, és azon dolgozott, hogy az iskola valódi, összetartó közösségként működjön.

Munkájának legszebb visszaigazolása talán az, hogy egykori tanítványai évtizedekkel később is szeretettel köszöntik, megállítják az utcán, és jó szívvel emlékeznek vissza az iskolában töltött évekre.

A pedagógusi elhivatottság családjában is tovább él: lánya, Kovács Viktória ugyanezt a hivatást választotta, és jelenleg is az Ady Endre Általános Iskolában tanít. Aranka néni igazgatói pályafutásának utolsó tanévében, 1999-ben éppen lányával közösen teremtette meg az ausztriai nyelvi táborok lehetőségét.

Kiemelkedő pedagógusi munkáját Gyál Város Önkormányzata 1997-ben Gyáli Köznevelési Díjjal ismerte el.

Nyugdíjba vonulását követően sem szakadt el a város közösségi életétől. Elvállalta a nyugdíjas pedagógusklub vezetését, és kezdeményezésére a közösség felvette egykori igazgatója, Solymári Béla nevét. Költészet napi rendezvényeket és október 6-ai megemlékezéseket szervezett, amelyekbe a gyáli iskolák pedagógusait és tanulóit is bevonta.

Férjével, Kovács István Pállal 2004-ben gyáli nótaénekeseket gyűjtöttek maguk köré, és nótadélutánokat kezdtek rendezni. Férje 2006-ban bekövetkezett halála után a közösség felvette Kovács István Pál nevét, Aranka nénit pedig elnökévé választotta. A Kovács István Pál Dalkör Egyesületet egészen 2025-ig vezette.

A dalkör az évek során Gyál kulturális életének meghatározó közösségévé vált. Tagjai rendszeresen léptek fel különböző rendezvényeken, versenyeken arany minősítéseket és díjakat szereztek. Az „Azt a ragyogóját!” című műsorsorozat több mint kétszáz előadást ért meg. Aranka néni mindeközben a háttérmunkából is jelentős részt vállalt: pályázatokat készített, programokat szervezett, kapcsolatokat ápolt, és nagy gondossággal segítette az egyesület működését.

A város kulturális életéért végzett munkáját az önkormányzat 2008-ban Gyáli Közművelődésért Díjjal ismerte el.

Aranka néni életének és személyiségének meghatározó része mély vallásossága. Hite mindenekelőtt abban mutatkozik meg, ahogyan a pedagógusi hivatáshoz, közösségeihez és embertársaihoz viszonyul. Soha nem saját szerepét helyezte előtérbe, hanem azt tartotta fontosnak, hogy a rábízott feladatot a lehető legjobban végezze el, és munkájával gazdagítsa közössége életét.

A Gyál Város Díszpolgára cím ezért nem csupán egyetlen tisztséget vagy eredményt ismer el, hanem egy egész életutat: a Rákóczi iskola egykori diákját, az Ady iskola tanárát és igazgatóját, a közösségszervezőt, a civil vezetőt, és mindenekelőtt azt az embert, aki évtizedeken keresztül fáradhatatlanul dolgozott Gyálért.

Kedves Aranka néni! Köszönjük mindazt, amit pedagógusként a gyermekeknek, vezetőként kollégáinak, közösségszervezőként pedig Gyál városának adott. Köszönjük azt a példát, amelyet hitével, szerénységével és a közösség iránti elkötelezettségével mutatott.

Szívből gratulálunk a Gyál Város Díszpolgára címhez, és jó egészséget, sok örömet, valamint még sok szép évet kívánunk családja és a gyáli közösség körében!