Tisztelt Ingatlantulajdonosok!
Az elmúlt hónapokban, a gazdasági és egyéb pénzügyi változások hatására, egyre több
lakóépületben, melléképületben tartanak gázpalackokat, jellemzően propán-bután (a
továbbiakban: PB) palackot.
Az ingatlanokon tárolt PB és egyéb ipari gázpalackok közül a tűzesetek során Monor
Katasztrófavédelmi Kirendeltség (későbbiekben Monor KvK) Dabas és Monor Hivatásos
Tűzoltóparancsnokság (továbbiakban HTP) működési területén több felhasadt, felrobbant.
Ezek az események tragédiát is okozhatnak, az ott élőket, a mentési munkálatokban résztvevő
tűzoltókat, rendőröket, egyéb szakembereket súlyos, akár halálos baleset érheti.
A hasonló káresetek megelőzése érdekében az alábbi tájékoztatót adjuk ki:

A propán-bután és ipari gázpalackokkal és tárolásukkal kapcsolatos fontos tudnivalók
Egy tűz hatásának kitett PB palackban a nyomás folyamatosan nő, mely hatására a palack több
darabra szakadva felrobbanhat, miközben a környezetében lévő éghető anyagokat meggyújtja,
valamint a robbanás következtében létrejövő túlnyomás az épület szerkezeteket károsítja és
törmeléket szór szét.
A hőhatására beinduló folyamat a palack visszahűtésével állítható csak meg.
Az ipari gázpalackok közül a lakosság körében leginkább az oxigén és az acetilén palackok
fordulnak elő.
Az oxigén nem éghető, de az égést táplálja. A tűz hőhatására a palackban a nyomás emelkedik,
emiatt az felhasadhat, és a kiszabaduló oxigén tovább fokozza a tüzet. Az oxigén az olajjal,
zsírral, stb. – még az ezekkel átitatott textíliákkal is – hevesen reagál, a károsodott palack
környezetében lévő éghető anyagok könnyen lángra lobbanhatnak.
Az acetilén rendkívül gyúlékony, robbanásveszélyes, levegőnél könnyebb gáz. Tűz hőhatására
a palackban az acetilén önbomlása következik be, ami nyomásnövekedéssel járó folyamat, ezért
robbanáshoz vezethet. Ha a palack felmelegedése nem akadályozható meg, és beindul a bomlási
folyamat, az már nem fordítható vissza!!!
A robbanás – a folyamatos vízzel történő hűtés mellett – a palackköpeny kilyukasztásával,
ezáltal a fokozódó nyomás megszüntetésével akadályozható meg.
Fentiek miatt, illetve a jogszabályi előírások betartása érdekében csak akkora mennyiségben
tároljanak, használjanak gázpalacko(t)kat az épületekben és azok környezetében, amennyi
fedezi az igényeket!

A már nem használt, szükségtelenné vált gázpalackokat ne tárolják tovább ingatlanjaik
területén, hanem azokat újra hasznosításra adják le!
Mind a PB, mind az ipari gázpalackok felhasználása, tárolása szabvány és jogszabály által
szabályozott.
A PB palackok esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM
rendeletben (továbbiakban: OTSZ) foglaltak az irányadóak, melynek 191. § (6-8) bekezdései
alapján a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban
gázpalackot tárolni tilos.
Többszintes lakóépületben (társasházban) – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek
kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután
gázpalack.
Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben (jellemzően
panel szerkezetű), ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet – a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói
berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról
(továbbiakban Rendelet) 4.2.2. bekezdése a pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön
előírásai alapján:
– Lakossági fogyasztás céljaira legfeljebb 23 kg töltet-tömegű palackot szabad használni.
– Lakossági fogyasztónak abban a helyiségben, amelyben a gázfogyasztó készülék van,
csak 1 db, egy lakásban legfeljebb 2 db, összesen legfeljebb 35 kg töltet-tömegnek megfelelő
palackot szabad tartania.
– Két önálló rendeltetési egységűnél (lakásosnál – ikerház) nem nagyobb épületnél tartalék
palack csak a terepszintnél nem mélyebb padlószintű – az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott
védőtávolságok figyelembevételével – mellékhelyiségben vagy melléképítményben – nyárikonyhában,
mosókonyhában, szerszámkamraszínben, fészerben, ketrecben vagy a lakóépület
fő fala mellett – kizárólag tartalék palack tárolására – létesített helyiségben vagy fémvázas,
dróthálós, az idegenek számára hozzá nem férhetően zárt ketrecben helyezhető el.
– Két önálló rendeltetési egységűnél (lakásosnál) nem nagyobb épület esetében a tartalék
pébégáz palacktároló létesítésekor figyelembe kell venni a 253/1997. (XII. 20.) Korm.
rendelet vonatkozó előírásait is. A tervnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyekből a
műszaki biztonsági követelmények teljesülése megállapítható. A palacktároló kivitelezése csak
a pébégáz forgalmazó által felülvizsgált tervdokumentáció alapján történhet. Ez nem mentesíti
a beruházót szükség esetén az építési engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
– A tároló hely 5 m-es körzetében terepszintnél mélyebb melléképítmény vagy létesítmény
(pince, kút, csatorna, stb.) pincelejáró, pinceablak nem lehet. Egy tároló helyen legfeljebb 35
kg töltet-tömegnek megfelelő mennyiségű tartalékpalack tárolható.
– Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot
tárolni tilos! (Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: olyan helyiség, amelynek a használata
folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet
időtartama a két órát nem éri el.)
– A palackot úgy kell a helyiségben elhelyezni, hogy az veszély esetén a helyiség elhagyását
ne akadályozza.
– A használatba vett gázpalackot:

• az ellátott készüléktől a gyártó előírása szerinti távolságban kell elhelyezni;
• más hőfejlesztő berendezéstől legalább 1,5 m – nem éghető anyagból készült és
  megfelelően rögzített, sugárzó hő elleni szigetelő alkalmazása esetén ez a távolság 1
  m-re csökkenthető;
• a gázfogyasztó berendezéstől legalább 0,3 m távolságra kell elhelyezni – nem
  éghető anyagból készült, sugárzó hő ellen védő készülék burkolat esetén ez a
  távolság 0,1 m-re csökkenthető;
• ha a gázpalack kiömlési csonkja magasabb a gázfogyasztó berendezés felső
  szintjénél, a berendezéstől legalább 1 m távolságra kell elhelyezni, mely távolság hő
  elleni védelemmel 0,5 m-re csökkenthető;
• amennyiben nem éghető anyagú szekrényben helyezik el, a szekrényt el kell
  látni alsó-felső szellőzőnyílásokkal, és biztosítani kell a csatlakozáshoz, valamint a
  palack szelepéhez való könnyű hozzáférhetőséget.
  Egy gázfogyasztó készülék használata esetén a palackra szerelt nyomáscsökkentő és a
  gázfogyasztó készülék hajlékony vezetékkel is összekapcsolható. A tömlő 1,5 m-nél hosszabb
  nem lehet, kivételt képeznek a Rendelet 4.2.1. pontban említett esetek.
  Az ipari gázpalackok tárolásáról, kezeléséről az MSZ 6292 Magyar Szabvány és az OTSZ
  rendelkezik.
  
  A tárolásra vonatkozó általános előírások a következők:
  
• Palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a
  mentést akadályozó helyeken, továbbá
  – lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok
  közvetlen környezetében,
  – garázsokban.
• Az éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat, a veszélyességi övezet
  figyelembevételével kell tárolni. A veszélyességi övezeten belül csak robbanásbiztos
  villamos szerelvények, gépek, eszközök kerülhetnek használatra, továbbá a veszélyességi
  övezeten belül tilos a dohányzás, tűzveszélyes tevékenység végzése.
• A palackot a káros mechanikai és vegyi hatásoktól védeni kell, és úgy kell tárolni, hogy
  hőmérséklete ne emelkedjen 50 °C (323 K) fölé.
• A palackok üzemeltetése az élet-, a vagyon- és a környezetbiztonságot ne
  veszélyeztesse.
• A palackokat eldőlés ellen biztosítani kell.
• A palackot éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad.
• A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
  Épületen belüli elhelyezés esetén a következő szabályok az irányadók:
• A palack tárolására szolgáló épületre villámvédelmet kell kialakítani.
• A palacktárolók külső falai legalább 60 perces tűzállósági határértékkel rendelkezzenek.
• A tárolók folyamatos szellőzését biztosítani kell.
• Olyan zárt helyiség esetén, amelynek alapterülete legfeljebb 20m2 az egész helyiség a
  veszélyességi övezetbe tartozik.
• A veszélyességi övezet nagysága 6 darab palackig a palackok körüli 2 méter sugarú kör,
  6 darab palack felett a palackok körüli 3 méter sugarú kör.
  Szabadtéri tárolás esetén a következő szabályok az irányadók:
• Szabadtéri tárolás esetén a palacktároló hely és a szomszédos építmények, berendezések
  között a veszélyességi övezetet is magában foglaló, biztonsági távolságot kell tartani
  melynek nagysága 5 méter. A biztonsági távolságot legalább 2 m magas, A1-A2 anyagból
  készült, 60 perces tűzállósági határértékű védőfallal lehet csökkenteni.
• Biztonsági távolságon belül éghető anyagot tárolni nem szabad.
• A veszélyességi övezet nagysága 6 darab palackig a palackok körüli 1 méter sugarú kör
  6 darab palack felett a palackok körüli 2 méter sugarú kör.
• A veszélyességi övezet nem nyúlhat át szomszédos telekre, és azt legfeljebb két oldalon
  legalább 2 m magas, nem éghető anyagból készült nyílás nélküli védőfal határolhatja. Ez
  az egyik oldalon nyílásmentes épületfal is lehet.
• A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárolóhelyein,
  valamint azok biztonsági távolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak
  nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok vagy egyéb nyitott összeköttetések
  pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival.
  A tűzoltó készülék elhelyezése PB palack és az ipari gázpalack tárolása estében is javasolt.
  
  Üdvözlettel:
  Gere Imre tű. ezredes
  tűzoltósági tanácsos
  kirendeltség-vezető