Az első világháborúban elesett katonákra emlékeztek november 11-én 11 óra 11 perckor Gyálon is. Ma már alig vannak, akik elsirassák őket, akiknek családjából soha nem tértek vissza a testvérek, az apák vagy éppen a fiatal legényemberek, akiknek nincs is leszármazójuk és lelküket virágjában szakította ki egy gránát vagy egy puskagolyó. Mert mit kerestek ők Isonzóban, Doberdónál vagy éppen Galíciában a homokbuckákat is alig látott magyar emberek az égig érő hegyek között, ahonnan soha nem tértek vissza? Mert menni kellett, besorozták őket, a hazáért kiontani piros vérüket a messzi távolban. S miért, azért hogy utána szétdarabolják drága szülőföldjüket? Nincsenek válaszok csak a gyertyák lángja, mely értük ég. Csak a beszédek és a versek, melyek talán a lelkükig értek.

Fa Zsuzsanna önkormányzati képviselő, Babák László Mátyás, a Gyáli Járási Hivatal vezetője, Farkas Évi színművésznő szép és szívszorító módon emlékezett a nagy háborúra. A hivatalvezető beszédében szinte megelevenedtek a 99 év előtti hadiesemények, hiszen hagyományőrzőként idén is járt a szlovén hegyek között és megkoszorúzta a magyar katonák végső nyughelyét. Az eseményen Erős József alpolgármester is részt vett.

Jövőre, pontosan 100 éve lesz, hogy véget ért a nagy háború. A Krajcáros Alapítvány nemzetközi kezdeményezésére, majd ismét november 11-én 11 óra 11 perckor Gyálon is megszólal majd a Himnusz és égnek ismét a gyertyák. Emlékezünk.

További képek itt.