Az 1956-os hősökre emlékezett Gyál
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján városi megemlékezésen tisztelegtek a hősök és az áldozatok emléke előtt Gyálon. Az október 23-i megemlékezésen posztumusz Polgármesteri Díszoklevéllel ismerték el Pribék Jánosnak, a gyáli nemzetőrség egykori parancsnokának a közösségért vállalt szolgálatát.
Az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtárban megtartott megemlékezésen részt vett Pápai Mihály polgármester, Nagy József Elek alpolgármester, dr. Szlifka-Ágoston Zita jegyző, valamint önkormányzati képviselők, városunk díszpolgárai, intézményvezetők, civil szervezetek képviselői és gyáli polgárok. Balajti István országgyűlési képviselő ezúttal sem tudott eleget tenni a meghívásnak.
Nagy József Elek alpolgármester beszédében felidézte a forradalom kibontakozását, a szabadságukért kiálló fiatalok bátorságát, majd a szabadságharc leverését és az azt követő megtorlást. Kitért az események gyáli vonatkozásaira is: a Pribék János vezette nemzetőrség szerepére és a helyi közösség összefogására. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os hősök bátorsága és áldozatvállalása ma is kötelez bennünket. A szabadság örökségének megőrzéséhez hozzátartozik, hogy a következő nemzedékek megismerjék történelmünket és megtanulják tisztelni azokat, akik hazájukért vállaltak kockázatot.
„Ezért kell átadnunk gyermekeinknek a haza szeretetét, mert haza csak addig van, amíg van ki szeresse” – fogalmazott az alpolgármester.
A megemlékezés személyes hangú pillanata volt Pribék János életútjának felidézése és posztumusz elismerése. A laudáció egy olyan ember történetét mutatta be, aki a bizonytalanság napjaiban felelősséget vállalt a körülötte élőkért.
Pribék János 1923. augusztus 15-én született Kakucson, később családjával Gyálra költözött. Fiatalon megjárta a második világháború frontját és a hadifogságot. Hazatérése után asztalosként dolgozott, mesterségbeli tudásával és szorgalmával teremtette meg családja megélhetését.
1956 őszén a tanácsházán összegyűlt gyáli lakosok a helyi nemzetőrség parancsnokává választották. Feladata a rend és a vagyonbiztonság védelme volt, amelynek vállalása azokban a napokban személyes veszéllyel is járt. Emberségét a családi emlékezetben megőrzött történet is érzékelteti: Csepel motorkerékpárján többször vitte a helyi orvost sebesültekhez, akár éjszaka is.
A forradalmat követő zaklatások miatt családjával elköltözött Gyálról, később Dunaharasztin találtak otthonra. Unokái mosolygós, életvidám, családját szerető nagyapaként emlékeznek rá. Pribék János 1981. május 1-jén hunyt el. Leszármazottai a családi emlékek megőrzésével és levéltári kutatással tettek azért, hogy helytállását a gyáli közösség is megismerhesse.
Pápai Mihály polgármester a forradalom és szabadságharc idején vállalt szolgálata elismeréseként posztumusz Polgármesteri Díszoklevélben részesítette Pribék Jánost. Az elismerést fia, Pribék János és lánya, Utasy Istvánné vette át.
A megemlékezés műsorában Pelsőczy László színművész, Alagi János, a Magyar Rádió Énekkarának tenor énekművésze, valamint a Gyáli Zrínyi Miklós Általános Iskola tanulói működtek közre.
A közösségi házban tartott megemlékezést fáklyás felvonulás követte a Templom térre, ahol a résztvevők az 1956-os emlékműnél koszorúzással rótták le tiszteletüket a forradalom és szabadságharc hősei és áldozatai előtt.